Rosalie Ham: A ruhakészítő

a_ruhake_szi_to_7.jpgAki egy romantikus limonádé reményében kezd neki A ruhakészítőnek, csalódni fog. Ez a könyv az elnyomásról, bántalmazásról, és a bosszúról szól. Egy kőkemény dráma, szatírikus masnival átkötve. Releváns, mindennapi témákat dolgoz fel, miközben abszurd helyzetek, morbid jellemrajzok, és fekete humor teszi egyénivé a kötet hangvételét. A leírás egyszerű, mégis színes, eleven, sokatmondó: amit olvasunk, már látjuk is magunk előtt, mint egy képet. A könyvnek van egy beteg bája, amire nem árt felkészülni, és csípősebb humorérzékkel nekikezdeni.

Mindenki imád gyűlölni valakit…

A történet főhősnője Myrtle “Tilly” Dunnage, egy ruhakészítő, akit tíz éves korában megvádoltak egy bűnténnyel, és száműzték a kisvárosból, ahol addig élt. Így, mikor erőszakkal elszakították mindenkitől, elvették a gyerekkorát. Húsz évnyi távollét után visszatér Dungatarba, hogy gondját viselje édesanyjának. E mellett keresi a lehetőséget önmaga tisztázására, és az igazságtételre. Érkezésétől az izolált, színes, feszültséggel teli kisváros élete felbolydul, ami segít a lánynak nem csak a lelki sebeit összeölteni, de saját tervet is szőni.

a_ruhake_szi_to_6.jpg

Némelyeknek több fájdalom jut, mint amennyit megérdemelnének.

Tilly csodálatos főhős: rejtélyes, sérült, törékeny, mégis tökéletesen leplezi ezeket, mert intelligens, érzékeny és kreatív. Egy erős szövet, ami ha helyenként el is szakad, a tartásából soha nem veszít. Az iskolai zaklatás, és a vádaskodás, durva elutasítás tette azzá őt, aki: egy olyan nővé, aki nem hagyja magát többé, és emelt fővel jár. Sok kihívással kellett már szembenéznie, ezek a nehézségek formálták a személyiségét, előnyei, és hátrányai lettek. Képes csodákat alkotni, kihangsúlyozni vagy épp elrejteni mások hibáit. Olyan tükröt tart Dungatar lakói elé, ami nem tetszik nekik. Így a saját eszközeivel, de megteszi azt, amit sokan maximum elképzelni mernek: elegáns bosszút áll. Ettől lesz olyan izgalmas karakter.

Mindenki tud mindent a másikról, de soha senki nem kezd el pletykálni róla, mert akkor őt is kibeszélnék a többiek. De te nem számítasz… a kitaszítottakon bárki bátran köszörülheti a nyelvét.

a_ruhake_szi_to_3.jpgA város legtöbb lakója változatosan őrült, már-már pszichikai tanulmányt lehetne írni róluk. Ha azt írta volna a szerző, hogy harminc éve egy elmegyógyintézet volt Dungatar helyén, amit feloszlattak, egyáltalán nem lepődöm meg. A kicsinyes, önző hozzáállás, a kisvárosi pletykák, folyamatos piszkálódás, az érdekek gyors cseréje jellemzi a várost. A hatalomért, népszerűségért, vagy ezek megtartásáért a legalamuszibb nyuszi is óriásit képes ugrani. Ezt finom stílussal, gyönyörű ruhákkal, kétszínű viselkedéssel leplezik, amihez jól jön Tilly tudománya. A hozzá hasonló kívülállókat megtűrik maguk körül, de csak addig, amíg használni tudják őket a saját céljaikra. Egymás között pedig kellemes utálattal veszekednek a koncon.

A szeretet épp olyan erős, mint a gyűlölet, és pontosan ugyanolyan erővel tudnának szeretni valakit, akit kiközösítettek, mint amilyen erővel képesek őt utálni.

Ebben a közegben Tilly a többi kívülálló között találja meg azokat, akikre nagy szüksége van, leginkább az édesanyja, őrült Molly, és a szegény családból származó focista, Teddy személyében. Molly megtört, nem tud vigyázni magára, gondoskodásra szorul, de legbelül őrzi a lánya történetét és az igazságot. Szükségük van egymásra, mert mindketten mások bűneiért fizettek egész életükben, és együtt be is tudják nyújtani a számlát. Teddy pedig bársonyként simogatja Tilly lelkét. Ő a szerelem, gyengédség, és a tisztaság a lány életében. Figyelmes, és őszinte, ami Tillynek idegen tapasztalat, és nagyon is szüksége van rá, hogy valaki annak lássa, és annak szeresse, aki ő valójában. Mellette megnyugszik, megnyílik, és ezzel elkezdi feldolgozni az őt ért sérelmeket.

a_ruhake_szi_to_4.jpg

A fájdalom többé már nem jelent számunkra átkot, Molly – szólalt meg fennhangon. – A bosszúnkat fogja táplálni, ez lesz létünk értelme. Erőt kovácsoltam belőle, és ez hajt majd előre. Elvégre így igazságos, nem?

A történetet átszövi az abúzus témája, legyen szó iskolai-, családon belüli-, vagy szexuális erőszakról, azoknak verbális-, és/vagy fizikai formáiról. Az írónő nem felejtette el bemutatni azt sem, a bántalmazó és bántalmazott nem mindig marad meg a szerepkörében, az erőviszonyok változhatnak. Az elnyomó elvesztheti hatalmát, erejét, az elnyomott pedig felnőhet, megtalálhatja önmagában az túlélőt, a többi áldozatban egy sorsközösséget. Így kiállhat magáért, másokért, vagy akár bosszút állhat. A fájdalom katalizátor lehet, ami elhozhatja a változást, így nem árt meggondolni, hogyan bánunk egymással: lágy selyemként, vagy durva pokrócként. Mert ha valakiben egyszer elszakad a cérna, lehullhat a fátyol minden hamisságunkról, és ott állunk majd megszégyenülve, pőrén.

a_ruhake_szi_to_9.jpg

By BubuMaczkó 2018. február 10.

A kötet az I.P.C. Könyvek gondozásában jelent meg, itt megrendelhető!