Legendás könyvek és megfigyelésük

Könyvkuczkó

Kalózkönyvek

2017. november 19. - Könyvkuczkó

kalo_zko_nyvek_4.jpgMúltkor beszéltem egy író képviselőjével arról, miért nem lehet a könyvét elektronikusan megvásárolni, hiszen azzal az olvasó is jól jár, mert olcsóbban veheti meg, és a kiadó is megspórolhatja a nyomdaköltséget. Meglepetésemre az volt a válasz, hogy az előző kötet, amit így kiadtak, ingyenes torrentként végezte, komolyan károsítva az alkotóit. Tudom, naiv vagyok, de engem meglepett. Ahogy más is, magamból indulok ki: mivel mindig megveszem az olvasmányaimat, így ez eszembe sem jutott. Kaptam már üzenetben pdf formátumban könyvet, de inkább töröltem. Rossz érzés lett volna megtartani, és úgy nem akartam elolvasni. Egyedül A gyűrűk ura van fenn a tabletemen így, de az két másik példányban is áll a polcomon és arra várok, mikor adják ki elektronikusan is. 

Ahogyan zenéket, filmeket is megveszem, ha szeretnék kikapcsolódni, úgy a könyveket is. Tudom, hogy szerencsés vagyok, hogy megengedhetem magamnak, de mikor jóval az átlagfizetés alatt kerestem, akkor is megoldottam. A mai napig emlékszem, hogy az első fizetésem maradékából mit vettem, és büszke vagyok rá, ha ránézek. Megértem, ha valakinek korlátozottak az anyagi lehetőségei, de van más módja is, hogy legálisan hozzájusson a napi betevő olvasmányához. Először is ott a könyvtár, ami a mai napig az egyik legolcsóbb módja az olvasásnak (És a könyvtári könyv után is kap a szerző jogdíjat). Közösségi oldalakon, antikváriumban is rengeteg lehetőség van jelképes összegekért adni-venni, kölcsönözni egymás közt. Könyvhéten, könyvfesztiválon, a kiadók honlapjain is vannak nagyon jó akciók, leárazások, a terjesztőknél törzskedvezmények. Újságok, blogok írói recenziós példányhoz juthatnak. Különböző alkalmakra is meg lehet beszélni a rokonokkal, barátokkal, hogy mondjuk utalványt szeretnénk. Illetve kölcsönözni lehet a családban már meglévő köteteket, cd-ket. Ez ingyen van, bár annak, aki nem szeret kérni, egy kicsit kellemetlen lehet. (De nem annyira, mint törvényt sérteni, vagy törvénysértő magatartást támogatni.) A kiadókat nézve pedig a kölcsönkérésnek - gazdaságilag nézve - lehet reklámértéke, hiszen ha kölcsönkapok egy könyvet, és tetszik, megvehetem később, ajánlhatom másoknak is. Ezzel szemben az illegális terjesztés sokszorosít egy példányt, és mivel már "birtokolja" aki letöltötte, kisebb eséllyel veszi meg a könyvet. 

kalo_zko_nyvek_3.jpg

Lehet áltatni magunkat azzal, hogy az elektronikus megosztással nem ártunk senkinek, de ez nem igaz. Nem csak a kiadók, írók, fordítók munkája sínyli meg, hanem az olvasóközönség is. A magyar könyvpiac kicsi, és ha épp azok rövidítik meg, akik szeretnek olvasni, nincs is szükség Alexandra-botrányokra, hogy bedőljön. Az ipar résztvevőinek az is elég büntetés, ha egy sorozat első fejezetének látszólagos kudarca után nem tudják kiadni a következő epizódot. És amíg ekkora hatása van a letöltéseknek, addig biztos nem mennek lejjebb az árak sem. Persze nem lehet biztosan tudni, hogy egy trilógia első része azért nem produkált eladást, bedöntve a folytatások esélyét, mert nem volt jó a könyv, vagy mert túl sokan jutották hozzá kerülőúton. De az biztos, hogy a kiadónak nem érdeke egy veszteséges első rész folytatása, és ezzel is veszít az olvasóközönség.

Természetesen egyéb megoldásokat is érdemes lenne meghonosítani, hogy a magas árak kompenzálásaként egy arany középutat is találjunk a szolgáltatók és a vevők között. Például online áruházakban olcsóbb e-könyv kölcsönzést, vagy a más országokban már működő rendszert, hogy ha megvesz valaki egy filmet dvd-n, vagy blu-ray-en, van benne egy kód, amivel mondjuk iTuneson is letölthető. Így egyszer kell kifizetni. Ezt be lehetne vezetni könyvekre is, Magyarországon is. De ezekhez a megoldásokhoz az ipar minden résztvevőjére szükség van, hogy működjön: a szerzőkre, kiadókra, terjesztőkre és vevőkre. 

Lassan harminc éve, hogy megszavaztuk, hogy piacgazdaságban szeretnénk élni, mégis a "Nekem alanyi jogon jár" jelmondattal áll hozzá még nagyon sok ember a szolgáltatásokhoz, különösen a szórakoztatóiparhoz. Valamiért mintha  nem lenne akkora presztízse ennek az ágazatnak, pedig egy fáradt munkanap után a legtöbben kikapcsolódást keresünk a filmekben, zenében, vagy egy könyvben. Az ebből élők meg nem tudják olykor elkérni a szolgáltatásuk valódi ellenértékét, ha el szeretnék adni azt. Ha a piacot károsítjuk, nem fog működni a rendszer, ami dominóként omolhat össze a saját súlya alatt, amíg tömegek ingyen élvezik mások kemény munkájának eredményét.

kalo_zko_nyvek_1.jpg

Érdemes elgondolkodni, megéri-e tönkretenni ennyi munkát, értéket egy egész közösség számára, vagy egyénileg vállalni a sokkal nagyobb büntetés kockázatát? (Már ha a büntetésnek lenne elég elrettentő ereje kis hazánkban, de ez egy más kérdéskör...) Ha megkérdezed az embereket, lopásnak tartják-e, ha valaki egy könyvesbolt polcáról emeli el a következő olvasmányát, bőszen bólogat mindenki. Pedig nincs különbség a kettő között, maximum az, hogy itt nem rögzített a kamera, nincs lopásgátló a könyvön, sem egy biztonsági őr, aki fülöncsíp, és átad a rendőröknek.

Lehet hivatkozni az alacsony keresetre, meg a magas árakra, de a másik oldalon is valakinek a béréről, a bevételéről van szó. A több hónapos / éves munkájának a megbecsüléséről. Mert képzeljük el, hogy nagyon szeretünk valami csinálni, jók is vagyunk benne, és elindulunk az álmaink után, és írunk egy könyvet, lefordítjuk más műveit, vagy alapítunk egy könyvkiadót. Mert az álom ez esetben, hogy a könyveken keresztül tömegekhez szólhatunk, elgondolkoztatjuk, szórakoztatjuk őket. Adunk nekik és magunknak is. Majd jön a csúfos valóság: nem tudunk megélni ebből. Ekkor nem mondhatjuk a főbérlőnek, a pincérnek, az internet szolgáltatónak vagy közértben a pultosnak, hogy engem nem fizettek ki, ezért most én sem fizetnék. Mert ha egy szolgáltatást szeretnénk igénybe venni, meg kell adni az ellenértékét. Ha ez nem megy, lehet alternatív megoldást keresni, várni, spórolni. Az, hogy senki sem látja mit teszünk, még nem változtat a tényen, hogy valakit megrövidítettünk, aki szívét-lelkét beleadva dolgozott azon, amit mi állítólag úgy szeretünk.

kalo_zko_nyvek_7.jpg

By BubuMaczkó 2017. november 19.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvkuczko.blog.hu/api/trackback/id/tr9012993718

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dzsontra Volta 2017.11.19. 21:43:25

Általában az a gond a kiadókkal, hogy valamiért elég furán árazzák az e-bookokat, persze, hogy nem veszi meg senki, ha drágábban adják, mint a papír alapú verziót futárral házhozszállítva...

Könyvkuczkó 2017.11.19. 21:50:43

@Dzsontra Volta: A terjesztők is elég furán áraznak (40-60%-os (!) profittal)...
Az e-könyv sem olyan egyszerű szerintem, mint elsőre látszik: jogdíj, szerkesztés, tárhely, vírusvédelem, lopásvédelem...
Mondjuk én eddig egyszer találkoztam olyannal, ami drágább volt e-könyvben, mint papíron, többségében max. 2/3-a volt az ár. És minél régebbi a könyv, annál olcsóbb az elektronikus verziója.
De minden résztvevő tehetne a helyzet javításáért...

enigma.enigmaticus 2017.11.20. 12:27:13

Már megbocsátanak, de az érv nagyon hülye. Jómagam is írok, vagy 10 könyvben voltam szerző vagy társszerző. Alapban az volt a hozzáállásom, hogy megjelenés után egy évvel, vagy ha kifogyott a könyv felszabadítottak. Így a MEK be is felkerülhetett. A hiba az amerikai típusú könyvkereskedelem logikájában van. Egy könyv csak addig hajt valójában hasznot, amíg a kinyomott példányai első kézben forognak. Az amerikai meg azt mondja, hogy amíg szerző jogait védik a szerző jogvesztök hiénái, addig minden másolat megkárosítja. Ebből nálunk csak a könyvtári szerző jogvesztőkkel díj lett törvény, szerencsésen zúzdába küldve többszáz kisebb könyvtár állományát. Pedig egy író és a műve addig él, amíg olvassák. Ezért fontos, hogy terjedjenek a jő könyvek, azok amik eredeti kiadása beszerezhetetlen, újat nem éri meg kiadni..
Én bár szükségem lenne rá, mert tompa látásaim miatt a Papir kiadást nehezen olvasom, csak azért nem veszem meg az elektronikus kiadást, mert azok másolásvédettek, azaz csak azon az eszközön olvashatóak, amire megtették. Ha nagyon muszáj, meg lehet pucolni, de nem éri meg a fáradtságot. Vagy ha igen, akkor gondosan ügyelek, a kiadó egy fillért se lásson belole, mert nem méltó a könyvkiadó névhez. Ősziktől bevallva két harom évente egy ilyen könyv fordul elő. A másolásvédelem meghazudtolja, hogy a könyv az információ tárolója, hiszen megsemmisíti önmagát. Olyan, mintha a boltban megvett könyvet csak megfelelő ruházatban, nyugat felé fordulva, szigorúan a mellé adott metszőfogával lehetne a vásárlástól számított adott ideig olvasni. Ha nem így teszem, akkor a könyv megsemmisíti önmagát.
Szerencsére a világban vann a kényelmetek. Bradbury nyomán nevezik igy magukat. Tőlük az elektronikus köny mindig beszerezhető. Nem tagjai a torrent film és zenei kalózoknak. Nagyobbrészt könyvtárosaik, könyvtáras informatikusok, tanáról, professzorok. Általános szabály, hogy a megjelenés után egy évig nem adják közlésre, csak különösen kirívó esetekben a megjelent műveket. Ilyen kirívó eset, ha a szerző vagy a kiadó hajszát indít a szerintük kalózkodókat ellen. Legutoljára Magyarországon ilyen a Harry Potter könyveknél volt, azok még az úgynevezett rajongói fordítások ellen is felléptek. Viszont it látszik, milyen hazugak a jogveszejtök érvei, nem csökkent e nagyon durva háború ellenére sem az eladott példányok száma.
Ugyanakkor az is előfordul, mégpedig ebben a körben és nem ritkán, hogy az ember beszerzi a Papir kiadást is, a digitális változat mellé, mert sokszor jó kézbe venni egy szép Papir könyvet.
És tisztelt író uram, ne gondolja hogyha nem csinál digitális kiadást nem lesz megszületik az profi eszközökkel, sokszor két három nappal az után, hogy a Papir változat hozzáférhetővé volt. De ilyenkor ha a másik fél nem tesz barátságtalan lépést, tartják a türelmi időt. Ez a türelmi idő akkor is érvényes, ha van elektronikus változat, de az NEM másolásvédett. Ha igen, barátságtalan lépés.
A világban szerencsére sok ilyen HUB van, ahol a könyvek hozzáférhetőek. Vannak, ahonnan a könyvelhetek könyvtárszerkezet be tudják szerezni ami kell, és vannak olya n ok, amelyek css gyűjtenek de nincsenek elérhetőek a neten ezek az úgynevezett végítélet archívumok. Ha netalántán egyik vagy másik ország szerző jogvesztői és hatóságai megőrülnének.

Van ahol nincsen pardon. Ezek a tudoményos publikációk, mert itt az öt nagy kiadó részéről még szándék sincsen a szabad publikálásra. Itt pedig éppen a kutatási szabadság érdekében a szabad hozzáférés fontos lenne. Ezt az oroszok és a Dél-Amerikában hasonlóan a normál könyveknél kialakult szabályok szerint oldják meg.

Könyvkuczkó 2017.11.20. 12:27:31

@enigma.enigmaticus: Sajnálom, hogy az érveim Ön szerint nem meggyőzőek!
“csak azért nem veszem meg az elektronikus kiadást, mert azok másolásvédettek, azaz csak azon az eszközön olvashatóak, amire megtették”
Ebben téved. Rendszeresen vásárolok e-könyveket, több felületen is (Bookline, Libri, DiBook, iTunes) Mindegyik letölthető több alkalommal, olvasható minden olyan készüléken, ami támogatja az adott formátumot. Az iTunes felhasználóhoz köti a vételt (de az is megosztható családon belül max öt emberrel), a többi nem. Nem csak egy készüléken olvashatóak. Személy szerint laptopon, telefonon, tableten is tudom tárolni / olvasni ugyanazt. A legtöbb olvasó ismeri az epub kiterjesztést, így nem kell “pucolni”. A Kindle formátuma tudtommal olyan, hogy csak Kindle készüléken engedi felhasználni. Az e-könyv nem semmisíti meg önmagát.
Aki beszkenneli a könyvet pdf formátumba, és feltölti az internetre, kalózkodik. A papír könyvet, ha kölcsönadom / odaajándékozom valakinek, az nem sokszorozza önmagát, ellentétben az inernetre kikerült pdf példánnyal szemben. Ha valaki azt letölti, akkor már nála van az idők végezetéig, ergó nem valószínű, hogy megveszi. Ráadásul, ha ismerősöknek is továbbadja a letöltött verziót, ezzel ténylegesen károsítja a szerzőt/kiadót meg mindenkit, aki dolgozott a könyvön.
Nem vagyok író úr, és nem gondolom, tudom, hogy megszületik a papír verzió után a digitális. És mindegy, hogy Ön szerint bartságosan vagy barátságtalanul, ez illegális. Épp erről szólt a bejegyzésem…
A tudományos publikációt éppúgy védi a szerzői jogi törvény, mint a szórakoztató irodalmat. Mindkettő szelelmi termék, melyet ha nem tudnak értékesíteni, a szerzőt károsítják vele. Erre törvény szerint egyik esetben sincs bocsánat.

Field64 · http://archivregiidokmozija.blogspot.hu/ 2017.11.20. 14:55:51

@enigma.enigmaticus:

Tisztelt szerző/társszerző úr!

Kérem, ne vegye kötekedésnek, de azért nyugtasson meg, hogy nyomtatásban semmi nem szokott megjelenni Öntől, amit előtte egy korrektor nem olvasott el. :)

SpG 2017.11.20. 19:55:15

@Field64:
Epe és májkímélő diétát javasolnék

midnightcoder2 2017.11.21. 10:40:02

Szerencsére nekem már nincs ilyen gondom, évek óta nem olvasok semmilyen magyar könyvet. Az angol könyvek megvannak e-bookként is - és őszintén szólva e nélkül elég nehéz is lenne olvasnom, mert néha azért egy-egy szót meg kell hogy nézzek a szótárban, és így elég rákattintani. Így szépen össze lehet kötni a kellemeset a hasznossal, az olvasást a nyelvtanulással. És így az sem igazán érint, hogy magyarul kiadnak-e e-könyvet, vagy bármilyen más könyvet.

Könyvkuczkó 2017.11.21. 10:42:09

@midnightcoder2:
Attól még más nyelvű könyvre is fennáll a probléma, csak külföldön mások az arányok, és erősebben védik a szerzői jogot.
Az e-könyvek hasznosságával egyetértek a nyelvtanulásban.

midnightcoder2 2017.11.21. 21:05:04

@BubuMaczkó: A más nyelvű könyveknél akkora a felhozatal és a piac, hogy a kalózkodás kétlem hogy túl jelentősen befolyásolná a szerző életminőségét. Rowling akkor is milliárdos, ha a fogyasztók fele lopja a Harry Pottert. Kis hazánkban viszont Gipsz Jakabka ha megír egy könyvet akkor abból akkor jó eséllyel akkor is éhenhal, ha senki nem lopja - kivéve talán a legnagyobb példányszámban kiadott könyveket, de ott sem hiszem hogy jelentős profitra lehetne szert tenni ebből, max. tisztes jövedelemre, de ehhez is elég populáris dolgot kell művelni.

Könyvkuczkó 2017.11.21. 21:10:31

@midnightcoder2: Abban egyetértek, hogy külföldön, főleg angol nyelvterületen teljesen más képet mutat a piac. Például, az átlag jövedelemhez képest a könyvek árai egyáltalán nem megfizethetetlenek, viszont a büntetés is sokkal nagyobb. Emiatt nem is nagyon éri meg letölteni.
Kis hazánkban pedig sokszor nem csak a magyar írók művei dőlnek be, hanem a fordítások is. Értelemszerűen a kis piacon sokkal élesebb a határ, ahonnan már romlik az író életminősége / megélhetése.